Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

A Kemeneshőgyész-Magyargencsi Társult Evangélikus Egyházközség rövid története

A hajdankor évei

 

Írásos emlékek híján nehéz megmondani, hogy melyik év volt az, amikor Isten Lelke legelőször érintette meg az evangéliummal a Veszprém megye nyugati csücskében élő kemeneshőgyészieket és magyargencsieket. Csak következtetni tudunk arra, hogy gyülekezet itt már akkor lehetett, amikor Kemenesalján a reformáció terjedni kezdett. Más helyekhez hasonlóan, valószínűleg itt is, a hívek lelkészükkel, templomukkal és egyházi javaikkal együtt tértek át a lutheri tanok követésére. A „cuius regio, eius religio” elve alapján e területek birtokosai (Kisfaludy, Ostffy, Radó és Gömbös) is segítették a reformáció térhódítását.

Régi feljegyzések szerint, pl. Hőgyész községet már 1343-ban és 1345-ben donációként kapta az Ostffy család őse a leányág számára Nagy Lajos királyunktól. Így lett a község a család számára hölgyrész, s valószínűleg ebből alakult ki e település neve is: Hőgyész.

Noha homály fedi a reformáció terjedésének és a gyülekezet történetének első évtizedeit Hőgyészen és Gencsen, egy-egy történelmi adatra azért lehet bukkanni:

1646. aug. 13-án a büki zsinaton jelen van Hőgyészről Szentmihályfalvay János, a gyülekezet első ismert lelkésze. (Az itt jelenlévő gencsi lelkész nevét nem ismerjük.)

1647. nov. 12-én Fodor János hőgyészi lelkész aláírja a Concordia-könyvet, 1649. jún. 16-án pedig Homoky János gencsi lelkész.

Az 1661-es Musay Gergely püspök által készített jegyzékben Hőgyész is szerepel a gyülekezetek sorában.

Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a XVII. sz.-ban már létezett a gyülekezet.

Az 1690-es években Kemenesalja és a szomszédos vármegyék 41 gyülekezete esperességet alakít, s ennek első esperese, Asbóth János 1695-ben egyházlátogatást végez. Ennek feljegyzéseiből tudjuk, hogy Hőgyész és Gencs különálló gyülekezetek voltak ebben az időben. Ekkor Gencsen Rajki János (1695-1698), Hőgyészben pedig Jeszenszky Pál (1695-1710) a lelkész. Mindkét gyülekezetnek a falu közepén van a temploma (a mai római katolikus templomok), lelkészlakása, lelkészi földbirtoka – iskolája azonban egyiknek sincsen.

Anyakönyvi bejegyzésből tudjuk, hogy 1698-ban Hőgyészen 350 evangélikus és 26 katolikus, Gencsen pedig 319 evangélikus és 12 katolikus él.

1706-ban Gencsnek már van tanítója Szivágyi István személyében. 1708-ban a hőgyésziek a gencsi tanítót áthívják magukhoz, s mellette 1710-től segédtanítót is tartanak, Luthár Istvánt. Gencsre pedig 1710-ben új tanító érkezik: Rusa Mihály, aki Miskei János (1698-1710) utódja, Cseh György (1710-től) lelkész mellett ténykedik.

1710-1732 közötti időben Hőgyészen Bokányi József (1725) és Lucze János (1726-1732) a lelkészek, míg Gencsen Holéczy Ádám (1725-1732) szolgál.

 

Az ellenreformáció pusztításai

 

Az első virágzás ígéretes ideje nem tartott sokáig. III. Károly uralkodása idején Vajda Zsigmond fő- és Balogh Ádám alszolgabírók vezetésével templomfoglalások indultak Kemenesalján. Az evangélikusok pártfogóinak Ostffy Mihálynak és Vidos Miklósnak minden igyekezete ellenére megkezdődik a vallásüldözés ebben a térségben is.

1732. jan. 28-30-án maga az alispán jött gyülekezeteinkbe, hogy mindkét helyen a magával hozott katolikus plébánosoknak adja át a templomot, egyházi javakat és szántóföldeket. Lucze Jánost elüldözik, Holéczy Ádám pedig zsellérkedik.

A hőgyésziek elűzött lelkészük helyébe még a templomfoglalás idején Csurgó Györgyöt (1732. jan.-aug.) hívták meg lelkészüknek, hogy visszaállítsák az evangélikus istentiszteltet. Ez azonban nem sikerült, így Csurgó György elment a gyülekezetből.

1732-1783 között nincs lelkésze a gyülekezetnek Hőgyészben és Gencsen sem. A hívek Dömölkre (1780-ig) és Gergelyibe (1781-től) járnak vallásuk gyakorlása végett. Ide szabadott istentiszteletre járni, a házasulandóknak, egyházkelőknek elmenni, s a keresztelendőket elvinni; de az itteni lelkészek nem mehettek el vidékre.

 

Az újjáéledés

 

Az 1781-es Türelmi Rendelet lehetővé tette a gencsiek és hőgyésziek számára, hogy újjászervezzék a gyülekezetet, s új templomot építsenek. A korábban különálló, az elnyomás előtt még saját templommal, iskolával, lelkésszel és tanítóval bíró gyülekezetek összefogtak: Hőgyész, Gencs és Szergény egy gyülekezetté lettek Hőgyész központtal. Feljegyzések szerint ebben az időben a 3 községben 1500 evangélikus él ekkor.

Ez az új gyülekezet Szita Pétert (1783-1798) választotta meg lelkészévé. Az ő munkája nyomán 1783. okt. 25-én hivatalosan is gyülekezetté alakultak a községek hívei. Ezen a napon nyittatnak meg az anyakönyvek, s történnek az első bejegyzések.

A templom felépítésének terve már a gyülekezet hivatalos megalakulása előtt megkezdődött. 1783. jún. 13-án 2 hold földet vásárolnak Mesterházy Nagy Antal feleségétől, Gömbös Mariannától 93 forintért. Mivel azonban a területet kicsinek találták, másnap vásároltak még hozzá a szomszédos telekből Döbrentei Mihály özvegyétől.

A templom megépítése azonban korántsem bizonyult egyszerű feladatnak – noha létszámbelileg elegen voltak a törvényi kitétel teljesítéséhez, s a kellő összeg is rendelkezésükre állt. A jóváhagyó bizottság azonban próbált akadályokat gördíteni a templomépítés megvalósítása elé. Elsőként dupla egyházi adó fizetésére kötelezték az evangélikusokat: nemcsak saját gyülekezetükhöz, hanem a katolikusokhoz is le kellett róniuk a kiszabott összeget. Másodszorra ki kellett lépniük a Magasitól való távolságot, vajon elég messze lesz-e a két templom egymástól, s nem lehet-e az odacsatlakozásra kényszeríteni a gencsi, hőgyészi és szergényi híveket.

Miután bizonyossá vált, hogy minden kitételnek eleget tett a gyülekezet, 1784. márc. 24-én elhelyezték a templom alapkövét. Ebbe az alapkőbe a templom déli részén egy latin nyelvű iratot tettek, mely magyarul így hangzik:

„Az ágostai hitvallást követő hőgyészi gyülekezet az ő vasmegyei leánygyülekezeteivel: Magyargenccsel és Szergénnyel együtt az Atya, Fiú és Szentlélek Istennek nevében kívánja ezen imaházat szentelni, hálásan örökre tisztelve II. József császár és király kegyelmességét, mellyel 1783. október 26-án ezt a munkát kegyesen engedélyezte. Nevezetes esztendő volt ez, a hazai béke, gabona és bor oly bő termése folytán, hogy azelőtt csaknem sohasem volt bővebb termés. Ezen az időben éltek és virágoztak itt a tekintetes és nemzetes főnemesek, Gömbös Lajos úr, Gömbös Ádám úr, Kisfaludi László úr, Tóth Bálint úr. A nemesek közül: Döbrentei István és József, Vári György, Vári János és Ferenc, Nagy György és többen. Az itt összejövő ezerötszáz lélek épített tisztelendő Szita Péter lelkész és Perlaki Gábor szuperintendens idejében. Ezen alap 1784. márc. 24-én tétetett le.”

A templom felépüléséig az istentiszteletet egy nagy pajtában tartották, amit Dukai Takách Mihály engedett át e célra.

Az alapkő elhelyezés után 4 évig kellett a gyülekezetnek az építkezésen dolgozni, míg a templom felépült és felszenteltetett. A templomszentelési ünnep 1787. okt. 9-én volt, melyen jelen volt: Hrabovszky Sámuel szuperintendens, Szita Péter hőgyészi, Illés Péter szentandrási, Döbrentei Lajos nagyszőllősi, Kövessy Pál magasi és Torkos Ádám vönöcki lelkész.

A templom oltárát 1788-ban szerezték be Győrből. Ekkor vásárolták az oltárra a feszületet, 4 gyertyatartót, úrvacsorai edényül 2 cinkannát, egy ezüst kelyhet. A templom első orgonáját 1791-ben, a templom kisebbik, 3 q 2 font súlyú harangját pedig 1796-ban vásárolták.

A templom szószéke sem maradt üresen. Szita Péter után Zigán János (1798-1809), majd Beliczay Jónás (1809-1845) lelkészek hirdetik innen az Isten igéjét.

Bár 3 évvel a templomszentelés után még mindig van adóssága a gyülekezetnek a templomépítésből, mégis lelkészlak, iskola és tanítólak építésén kezdenek gondolkodni.

Iskolát a gencsiek már 1783-ban akartak építeni. E célra Kisfaludy László egy belső jobbágytelket is kijelölt. A megvalósulásra azonban 1839-ig várniuk kellett. Mivel az első terv megsemmisült 1833-ban határozatot hoztak, hogy Gencsen egy „nevelő intézetet” létesítenek. 1836-ban kezdődik meg az építkezés. Az iskolát 1839. nov. 10-én szenteli fel Beliczay Jónás esperes, a gyülekezet lelkésze. Az iskola első tanítója Nagy János. E régi iskola helyett aztán 1927-ben új iskolaépületet épített a gyülekezet 2 tanteremmel, imaházzal és 2 tanítólakással.

A magyargencsi hívek Káldy György buzgólkodására 1845-ben negyedfél mázsás harangot vesznek Sopronban. 1845. november 1-én hozzák haza és november 2-án faharanglábra helyezve felavatják.

A hőgyészi templom oltárát 1865-ben Birkmayer János győri aranyozó újraaranyozta. Az oltárkép 1858-ból való, Jankó Kálmán festette. Ugyanebben az évben a régi, fából készült keresztelő kutat is kicserélték a mostani soproni homokkőből való kútra. 1872-ben vásárolta a gyülekezet azt a 6 q-ás harangot, amit az I. világháború idején a haza védelmére ajánlottak fel.

Kemeneshőgyészen az iskolaépület a tanítólakással Héring János (1845-1888) lelkészsége idején, 1872-ben épült. Ugyanebből az időből való a lelkészlak is.

1889-1891 között helyettes lelkész végzi a szolgálatot a gyülekezetben: Varga Pál.

A hőgyészi közös templom hosszú időn keresztül torony nélkül állt. Nagy Lajos már a lelkész (1891-1910), amikor 1906-ban közadakozásból tornyot építettek a templomhoz. A toronyszentelést 1906. aug. 20-án végezte Gyurátz Ferenc püspök. Ugyanezen évben készült a toronyóra és a mai orgona is.

 

Az utóbbi 100 esztendő

 

1911-1918 között Mészáros István a lelkész.

1911-ben – ekkor már Szergény nélkül – a gyülekezet létszáma 1924.

1923-ban a gyülekezet, Weiss F. Vilmos (1919-1934) lelkészkedése alatt, korábbi harangjának pótlására egy 4 q súlyú nagy harangot szerzett be.

Az 1930-as években, amikor Lukács István (1935-1939) volt a lelkész, a gazdasági válság ellenére a gyülekezet nagyobb költséggel tataroztatta a magyargencsi egyházi épületeket. Mind Magyargencsen, mind Kemeneshőgyészben harmóniumot vettek. A hőgyészi templom elé akkoriban épült a díszes kapu, köré pedig a kerítés. Ekkor, 1930-ban 1812 lélekből áll a gyülekezet.

A jubileum évében (1937) az egész templom renoválására kerülhetett sor. E munkálatok során kapta a templom a ma is látható magyaros, népies díszítésű karzatokat és padokat. A renovált templom újraszentelésére 1938. szept. 11-én került sor D. Kapi Béla püspök szolgálatával. A renoválást Lukács István lelkész vezette.

1940-1966 között Váczy Dezső a lelkész.

1948-ban államosították a gyülekezetek iskoláit. Az 1989-es rendszerváltást követő kárpótlások során a hőgyészeik visszakapták az egykori iskola és tanítólakás épületét, a gencseik pedig pénzbeli kárpótlást kaptak.

1966-ban pár hónapig Németh Ferenc a megbízott lelkész, Szakáll Árpád (1966-1997) érkezéséig. Őt pedig Schermann Gábor (1997-2005) követi a lelkészi szolgálatban.

2000 nyara és 2003 nyara között ismét megújult a hőgyészi közös templom külseje. Ekkor a tetőt, a tornyot és a négy oldalt renoválta a gyülekezet.

A gencsi kárpótlási összegből teljes külső és belső felújítást végeztettek a gencsi imaházon 2005-2006-ban, melynek keretében az imaház gázfűtést is kapott. Szabó Ferenc helyettes lelkész (2005-től) vezette a munkálatokat. 2006. szeptember 2-án szentelte fel az imaház épületét Ittzés János püspök.

 

 

A gyülekezet munkásai

 

A külső fejlődés mellett nem feledkezhetünk meg a gyülekezet belső, lelki fejlődéséről sem. Hiszen egy gyülekezet csak akkor fejlődhet külsőleg, ha van benne lelki fejlődés is. Hosszú évszázadokon át igehirdető lelkipásztorok, tanítók voltak azok, akik Isten elhívott eszközeiként az emberek között terjesztették az evangéliumot. A lelkészekről sorban korábban már szó esett, itt álljanak hát egymás után az első számú tanítók nevei.

Kemeneshőgyészen:

1708-tól Szivágyi István, aki mellett 1710-ben Luthár István  segédtanító.

Az utánuk következő tanítók neve egy jó évszázadon keresztül nem ismert.

A Türelmi Rendelet után az első ismert tanító 1815-ben Csákváry József.

1816-tól több mint 30 éven keresztül Torkos István tanít.

1860-1891. Bándy Endre

1892-1893. Nits István helyettes, majd 1893-1934. megválasztott tanító

1934-1935. Mód Aladár és Ambrus Gyula a helyettes tanítók

1935-1937. Böröczki Vilmos

1938-tól Takács János

Magyargencsen:

1708-ig Szivágyi István

1710-ben Rusa Mihály

Utána ismeretlenek a gyülekezet tanítói.

A Türelmi Rendelet után jó fél évszázad telik el, míg a gyülekezet iskolát építhetett és tanítót választhatott.

1840-1872. Nagy János

1872-1886. Mártinyi Márton

1886-1924. Szabó Antal

1924-1928. Nagy László

1928-1948 Asbóth László kántortanító

1929-1948 Unger József (alsósokat tanított)

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2024. február »
február
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
26272829